Browsing: Versek
jó lenne sűrű magányban halni meg lilán fulladva egy nyári hajnalon csak azért hogy mondhassátok: én bajom ha a kötél…
– én csak a felhőt karcolom – minden arcomon ablakok estbe sárgult tekintetek a korlátok mindig hidegek és a szeles…
Lopakszik a kacér tavasz, Bokrokba búj szerelmesen, Léptében buja rügy fakad A télcsapzotta réteken. Kertekre hullik szép szava, Visszhangot búg…
– Én a metróember vagyok – Amíg fent liheg a város lent az aluljárók szeles mámoros zajába merevedve megállok egy…
Minden reggel rámnyitja az ég, Hatalmas fényes napszemét. S figyeli bátortalan létemet. És óvatosan megmelenget. Este holdszemével altat el, Csillagfényes…
Lennék, mert lenni kell valaminek: köd – messzeséget záró. Lennék eső – hideg, szemerkélő, vagy fázós reggelek kabáttépő szele. Lennék…