Browsing: Versek
tenyeremben az arcod mint forró csokoládé felhevít – kortyonként elmerülök benned s nyelvemen olvad már ajkad tejszínhab-puhasága
Örök gyermek az ember, bolond kíváncsi lénye hajtja, kutat égi romot, szunnyadó mezőt; kitépve idők gyomát, ősei ösvényén tör utat.…
Fekszem a réten A hátamon éppen És mélázva nézem A felhők sorát Oly üres az énem De jó ez így…
Bugyi. Melltartó. Zokni. Nadrághoz ing és nyakkendő is dukál. Emancipáció ez vajon, vagy elhímesedünk csupán?
[IG_KITOLT]A szívem nehéz volt és magányra vágytam Sétára indultam hát, hogy könnyebb legyen Kínzó gondolatok súlyát elviselni Amelyek oly mélyek,…
Kikapcsolok bekapcsolok át- és át- és átkapcsolok éjjel-nappal kéznél vagyok egy percet sem lustálkodok mindenkit táv-irányítok! Ölbe vesznek becézgetnek ha…
Szép vagy. Nem a természet formált, génjeid bűvös hada, nem is szikével metszett istennő-maszk tapad rád; Szép vagy, mert bőröd…
Ledér függönyök mögött ebéd csörömpöl. Kacaj siklik a bolt sárga falán. Vén diófánk árnyéka fáradt tacskó. Elment a busz. Nem…
Jó nekem, mert kicsi vagyok, mindenhova beférek: kulcslyukon is bemászhatok, ha vacsorát remélek. Ablakrésen settenkedek, ki-be járok egész nap, csak…
néha izzadva nyomakodnak a szavak s kezem vajúdva meg-megremeg a billentyűzet felett de aztán mikor már feladnám kibújik végre a…