Böngészés: Versek
Tűnőbb, mint a hullám s a szél, Szökő időt mi tart fel? Egyből fogyasztva jó a kéj…
Hogyha jön az éj, hálok véled. Mindazt, mi jó s kéj nyújtom néked! Ám sose kérdezd, honnan…
A palotában két magányos, komor kísértet bolyong, kergetik a fényességet minden egyes ablakon.
Kavicsonként a hegyet szétszedem, mert akadályt nem jelenthet nekem. Ezt teheti a küzdeni tudás…
Szabad a lélek. Míg a test él, Korlátlan úr felette S örök marad, bár elenyészik A föld porába vetve.
szeretnék találni valakire ki kinyitja a Holnap Kapuját és biztat bátran lépjek rajta át szeretnék…
A viselkedés rejtett, szinte láthatatlan pszichológiája valósággal megkövetli az embertől…
Az enyémhez simul a térded, orrod fintorgó háza úgy tűnik, sír, ahogy hajamba mélyed.
Évekbe telt elfogadnom, hogy csak a gondolataimban vagy narancsszínű varázslat…
siettem kelet felé mentem meglesni a rózsás hajnalok titkát a megújulás első pillanatát elkéstem…