Browsing: természet
Lopakszik a kacér tavasz, Bokrokba búj szerelmesen, Léptében buja rügy fakad A télcsapzotta réteken. Kertekre hullik szép szava, Visszhangot búg…
Az ég lanyhán hópihét mér, ködöt fűrészel fagyott szél. Hótalan föld nyitja száját, veti az áldott hó ágyát fázós mosollyal.…
hó hull a fáradt aszfalt testébe olvad lágyan – pehelynyi tündöklésünk titokló éjszakában
szemérmetes fák remegő karján pillanatszárnyú gyümölcs-álmodás színes tojást költ kotlós ünnepnap, kalácsillatú a feltámadás függönyön mászik egy apró bogár, beint…
Horizonton domb emelkedik, Mögüle a Nap szelíden leselkedik. Teteje majdhogy a felhőket súrolja, Rajta egy madár himnuszát dúdolja. Illik is…
Oly szép az élet, vedd észre, Ragyogóan süt a Nap, kék az ég, Felhők úsznak az égen, oly gyönyörű. Ott…
Kéjesen sóhajt az éjjeli táj, csillagszeme rám ragyog És csak csodálom fekete fátylát, melyben én is csak árny vagyok. Hűvös…
Zümmög az alkony, simogat a szél, kertek alatt bujkál, fenyeget a tél. Zümmög az alkony, külüzik az éj, vörös az…
Mint ezüstös sejtelem, borul álmaid fölé a szenderítő holdlepel, gyöngyharmatot szitál csendesen az éj, csillagmezőkön lépkedsz, pihekönnyen, ne félj, míg…
Egyszer utánad is eljön a szél, ne félj és földre ledönt. * Suhogó ágad hűvösségére, senki nem emlékszik majd. *…