Böngészés: Versek
Kis sárga virágok nyíltak köröttünk, s mi csak feküdtünk szótlanul a réten. A Nap fényesen ragyogott felettünk, és a hajunk…
Fáradt már a napsugár Őszi szél is fujdogál Színeződik a falevél Némelyik már útra kél. Elhervadt a futó rózsa Nyílik…
Hordó, hordó, boros hordó Nem jó ha a hasad kongó. Mert, ha kongó üres biz' az Borkedvelő bort nem ihat.…
Az összekötő, A kézfogás, A kézenfogás, A libabőr, A galambok, Az ami elvész, A kiabálás, A hideg, Az idő, A…
Ifjúságunkat elsodorta az idő rohanó árja, rászürkült fejünkre az őszidő koronája. Keskeny utcára szűkűlt a tér, ebben kell valamit tenni…
alkonyul a virág lekonyul rezzenéstelen arccal nézlek elidőz még tenyérnyi ősz talán mégis csak megigézlek természet ölében enyészet hervadó harangvirág…
sikátorokban bolyonganak az egyedül maradt léptek elfekszenek bazaltköveken furcsán-tört fények tócsák tükrében az összegyűrt Hold sikamlós-sárgán megremeg sötét-üresen önmagába néz…
Csend van, Síri csend. Csak a ceruza serceg, Csak a vízvezeték morog. Nincs itt más, Csak én vagyok. Csend van,…
nehéz szakasz, meredek és durva az ösvény, mi elvezet a végtelen jóhoz, de letértem már rég, s alattomosan léptem rá…
A folyó, amibe a vízhordó meríti vedrét, egy nap elhagyta a medrét. Mivel a víz egy cseppet sem volt fáradt,…