Browsing: Versek
Mint ezüstös sejtelem, borul álmaid fölé a szenderítő holdlepel, gyöngyharmatot szitál csendesen az éj, csillagmezőkön lépkedsz, pihekönnyen, ne félj, míg…
Ünnep. Itthon vagyok. Rám kacsintnak az üvegablakok. A téren, a földpadon, a vén víztorony, bóbitás hajából rég kikopott már a…
Vésd papírra Barátom, mikor Fáj, vagy éget, de vésd azt is ha látod vagy érzed a szépet, gyönyörnek szomját oltani…
A legszebb virág vagy a réten A legszebb csillag vagy az égen Téged akartalak régen Isten meg is adott nékem.
Csak a múlt jajgat, csak az fáj. a tegnapi távol, a jelen Éntőlem lehetne bárhol. Bárkinek igazából megélek, kevéssel maradok…
Magadba fontál, köréd telepszem, rád rakódom, mint korom rakódik ház fehér falára, hozzád csitulva sejtjeim rádsimulnak, kívánnak lüktetni régenvolt csodára.…
Vonatom kattog, zakatol, felszálltam emlékszem valahol, állomást keresve utaztam peronon, lógtam ütközőkön, marhavagonon, tömegben, vagy csak úgy magamba, erdők, rétek,…
Te az vagy nekem, mint szélnek a hang Mint kis falunak az estharang Hajnalnak illata Színe a nyárnak Az vagy…
Ha te elhagysz, nem futok sietősen ködös , esős reggelen Sálam nyakamba húzva, pocsolyákat kerülgetve Ha elhagysz, nem sietek Megállok…
Valahol együtt élünk mi már Nem számít a távolság, a táj Sem szavak, sem hangok, sem tények Sem lelkek közti…